Igen eseménydús Ausztrál GP-t produkált a mezőny, mely nagydíj főszereplője, Fernando Alonso nem túlzottan sokat érezhetett az egészből.

Az újabb győzelmet besöprő versenyző az első Safety Car bejövetele után mindössze attól  szenvedhetett, hogy szinte minden egyes kiharcolt előnye semmissé vált néhány kör után.

Már a kezdeteknél érezhető volt, hogy ma valami nincs rendben. Juan Pablo Montoya a célegyenesre fordulva, egy utolsó gumimelegítésre készülvén túltolta a gázpedált, s az autója megfordult. A mezőny elment mellette, így csak az utolsó helyre állhatott fel. Mindezt helyrehozandó Giancarlo Fisichella kezdett el idegesen integetni a második helyen álló kocsijából, s mivel ilyenkor egy új felvezető kör kezdődik, Montoya elfoglalhatta az időmérő edzésen megszerzett pozícióját.

A rajtprocedúra ezután sikeresen megtörtént, ám már az első kanyarnál összegabalyodott néhány autó. A lavinát vélhetően Klien indította el azzal, hogy túl szélesre vette a kanyart, majd hirtelen akart visszatérni, s igyekezetében a többieket odébb tolta. Az egésznek a Ferraris Felipe Massa itta meg leginkább a levét, hiszen az ő autója tehetetlenül szállt bele a falba.

Ám még mielőtt Charlie Whiting ezen problémára reagálhatott volna, Jarno Trulli és David Coulthard  hozzásegítette Michael Schumachert a nyolcadik helyhez. Ketten próbáltak ugyanis befordulni egy meglehetősen szűk helyen, s a két autó útja egyszer csak találkozott.

DC ment a kavicságyba, Trulli pedig az ütés hatására, mintegy ajtó a szabad út felé, úgy nyílt meg Schumacher előtt. A Toyota versenyzője ezzel ki is szállt a küzdelemből.

A mezőnyt azonban eddigre már várta a Safety Car. Massa autójának darabjai, valamint Nico Rosberg hátsó szárnya beterítette a pályát. Egyébként az ifjú Rosberg versenyének is vége lett, miután csapata rászólt, hogy ugorjon ki az autójából.

A biztonsági autó kiállása után Fernando Alonso villámrajtot vett. Mondhatni gond nélkül elment az addig vezető Jenson Button mellett. A Renault láthatóan sokkal jobb formában volt, mint a Honda, és ez a tény az egész futamra igaz lett. Erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint az, hogy a boxutcából rajtoló Fisichella a verseny végén Button mögött loholt

Alonso az előzés után némi előnyre tett szert, de igazából nem tudott elszakadni, mivel a két versenyzőt hidegre tévő Christian Klien maga is megitta a levét a korábbi koccanásnak, ami miatt egy újabb biztonsági autós rész követezett.

Amennyiben Klien nem hibázott a féktávon, a kisesésének oka bizonyosan a rajt után történtekben keresendő, hiszen az autója hirtelen a fal felé fordult, s összetörvén annak elejét a kavicságyban landolt.

Az új indulás ismét Alonso sikert hozott. Mire a célegyenesbe értek, már 1 másodperces előnye volt. Button azonban ismét szenvedett. Ezúttal Kimi Raikkönen utasította maga mögé őt, ám nem akarván olcsón adni a bőrét a következő kanyarban visszavágni készült. A kakaskodás újfent Alonsónak kedvezett.

A mezőny sorrendje ekkor: Alonso, Raikkönen, Button, Montoya, Webber, Heidfeld és Michael Schumacher volt.

A következő meglepetés sem váratott soká. Schumacher meglehetősen lelassult. Előle eltűnt Heidfeld, és a két Toro Rosso rontott rá a hétszeres világbajnokra. Liuzzi nem is tétlenkedett sokáig. Ugyanott, ahol tavaly Heidfeld sikertelenül, Liuzzi problémamentesen előzött.

Schumacher nem akarta adni magát, de talán a tavalyi esetből tanulván néhány centivel több helyet adományozott Liuzzinak, aki ez után kissé el is szakadt tőle.

Úgy tűnt, Scott Speed következik az előzéssel, de az egyetlen állva maradt Ferrari egy kicsit feljebb tudott kapcsolni, s el tudott menekülni a támadás elől.

Pihenésre azonban ennek ellenére sem volt ideje a németnek. Érkezett ugyanis Fisichella, aki meglehetősen gyorsan maga mögé utasította Speed-et, és ez után természetesen Schumacher után eredt. Rádióban kapta az utasítást az olasz, hogy nem lesz nehéz dolga a Ferrarival, mivel az egészen lassan halad a pályán. Schumacher azonban látván a közeledő veszélyt, megpróbált nagyobb sebességre kapcsolni, és habár többször is kisebb hibát vétett, a sokkal jobb formában lévő Renault nem tudta bevenni a meggyengült várat.

A mezőny eleje ezekben az időkben kezdte meg a kerékcserét. Montoya indított, majd Button, Ralf Schumacher, Fisichella, Alonso és Kimi Raikkönen következett. A kiállásokból Montoya hozta ki a legtöbbet, aki Button visszajövetelekor el tudott menni a brit mellett.

A versenyben ekkor Mark Webber vezetett, aki mindössze két körig örülhetett a hazai közönség előtt, hiszen autója hirtelen lelassult, Ő pedig kiállni kényszerült. A másik meglepetés Rubens Barrichello, azaz inkább Takuma Sato szereplése volt. A Super Aguri versenyzője majdhogynem a futam elejétől kezdve maga mögött tartotta a brazilt. Barrichello szabadulását Sato kiállása hozta. A 2002-es átalakított Arrows meglehetősen jól muzsikált.

Schumacher eközben egyre jobb helyekre került, hiszen, míg mások meglehetősen hamar kiálltak, a német tovább körözött. Tempója egyre jobb lett, s abból akkor sem nagyon veszített, amikor 32 körrel a vége előtt a boxba hajtott. Több körön keresztül gyorsabb volt az előtte haladóknál. Tíz másodpercre volt Buttontól, amikor kijött a boxutcából, de néhány kör után már ott loholt a brit nyakán. Ez után azonban ismét egyre lassabb köröket futott, valamint hibát hibára halmozott. Mintha a Ferrari elvesztette volna a tapadását.

Ez is vetett véget a versenyének is. A célegyenesre fordulva kissé szélesre vette a kanyart, és bár először úgy tűnt könnyedén visszaevickél a pályára, valami megdobta az autóját, s a falnak csapódott.

Ekkor Alonso, Raikkönen, Montoya, Button, Villeneuve volt a sorrend, ám a biztonsági autót beküldték, s a teljes mezőny azonnal a boxba hajtott. Ezúttal Montoya került nehéz helyzetbe, hiszen a nem sokkal előtte autózó csapattársának első szárnyat cseréltek, s ezt neki páholyból, vagyis mögüle kellett végignéznie.

A boxlátogatások vége az lett, hogy Alonso visszaszerezte az elsőségét, mögötte pedig mintegy védelemként felsorakozott a Midland alakulat. Őket Heidfeld, Raikkönen, Button, Ralf Schumacher, Montoya, Fisichella és Villeneuve követte.

Alonso ismét szerencsés volt. Mire az első kanyarhoz ért a mezőny, a Midland segítségével a spanyolnak 4.3 másodperces előnye volt. A pályaversenyzés új fejezete érkezett el ekkor.

A gyorsabb versenyzők egymás mellett autóztak, megpróbálván kihasználni az előttük -azaz eddigre már mellettük- autózó Midland alakulat feltartottjait. Természetesen ez a fajta versenyzési forma több hibalehetőséget rejt magában, mint a megszokott. Montoya össze is akadt a mögötte autózó Buttonnal. Ralf Schumacher és Montoya elment Heidfeld mellett, Buttont pedig Fisichella gyűrte le. További előzéseknek az SC jelzés vetet véget. Beküldték ugyanis a biztonsági autót, mert Liuzzi a falnak csapta az autóját.

Újabb takarítási periódus következett, ami alatt a csapatok kihasználták az időt, és átballagtak a Midland csapathoz, hogy megkérjék őket, a feltétel nélküli megadásra.

A szerencse gyermeke, vagyis Fernando Alonso a felkérés ellenére ismét jókora előnyre tett szert, mire a Midlandeken át tudta verekedni magát a mezőny eleje. Monteiro természetesen nem tudott Alonso után rohanni, a mögötte haladó Raikkönen pedig addig nem mehetett el mellette, míg a célvonalat át nem szelik. Mire azonban ez megtörtént, a Renault 3.1 másodperces előnyben volt.

Ekkor már csak 15 kör volt hátra a versenyből, ám a tavalyi világbajnok nem vett vissza a sebességből. Komolyan rálépett a gázpedálra, noha ezekben az időkben ezt semmi nem kívánta meg. A három másodpercből előbb hat, később pedig kilenc lett.

Az utolsó körökre azonban a Renault-nál némi idegességet lehetett felfedezni, Alonsónál pedig sebesség visszaesést. Raikkönen ekkor vérszemet kapott, és jobbnál jobb köridőket teljesített. Éppen úgy, ahogy csapattársa Montoya is, aki a harmadik helyért próbált megharcolni korábbi csapattársával, Ralf Schumacherrel. 

A nagy sietségnek azonban Montoya itta meg a levét. Ugyan ott, ahol Michael Schumacher, Ő is elhagyta a pályát, s vélhetően valami tönkre is ment a nagy bukdácsolás közepette, hiszen a McLaren lelassult és Montoya kiállni kényszerült.

Alonso eközben egyre lassult, Raikkönen pedig nyomta a gázpedált. Kicsivel hátrébb pedig Button és Fisichella hajszolta egymást. Az olasz megpróbált mindent, de az egyenesekben soha nem volt igazán támadó helyzetben.

Kimi Raikkönen az utolsó fordulóban megfutotta a verseny legjobb körét, de Ő sem igazán tudott komoly nyomást gyakorolni az előtte haladóra, aki végül ötvenhét kör után elsőként szelte át a célvonalat, bezsebelve idei második győzelmét. Ralf Schumacher behozta az autóját a harmadik helyre, Heidfeld pedig a negyedikre.

Az ötödik hely pedig úgy tűnt leosztásra került már, ám Button autója az utolsó kanyarhoz érve füstölni, majd hirtelen égni kezdett. Fisichella vérszemet kapott, őrült tempóban érkezett a kanyar bejáratához, amelyből féloldalasan csúszva gyorsított ki -vélhetően az olajon csúszott meg az autója-. Button végül nem ért célba, néhány méterrel a vonal előtt megállt az autója, így az ötödik helyet Giancarlo Fisichella vehette át.

Villeneuve jött be hatodiknak, Barrichello hetediknek, Scott Speed pedig nyolcadik, s ezzel a Toro Rosso versenyzője pontszerző lett.

A rendkívül eseménydús verseny után három hetet kell várnunk a következő fejezetre, ám addigra ígérete szerint a Ferrari is felveszi a versenyt a többiekkel.